AZ UKRAJNAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG PROGRAMJA

I. ALAPELVEK
1. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a továbbiakban — Szövetség elemi kötelességének tartja valamennyi Kárpátalján, s azon túl Ukrajnában élő magyarok érdekének a képviseletét, annak országos szinten történő megjelenítését.
Az UMDSZ komolyan veszi a Szabó Dezső írónak tulajdonított szállóige szavait, miszerint „Minden magyar felelős minden magyarért!”. Mivel a 150 ezres magyar közösség nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy ideológiai alapon osztályozza tagságát, az UMDSZ soraiba vár és fogad mindenkit, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete, milyen párthoz, más szervezethez tartozik. Egyedül a szélsőséges nézeteket valló személyeknek nincs helyük az UMDSZ-ben. A Szövetség komolyan gondolja azt a célt, hogy az élet minden területén a modernizálás híveként a lokális értékeket megőrizve szolgálja ezt a közösséget, a minőségi magyar megmaradást.
2. Az UMDSZ érdekvédelmi tevékenységének elvi alapját az egyetemes emberi jogok, az európai keresztény értékrend, az egyéni és közösségi nemzeti kisebbségi jogok, az ukrajnai politikai reformból fakadó parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Határozottan elutasítja és fellép az erőszakos asszimiláció minden formája ellen. Együttműködik az ukrajnai centrista politikai erőkkel, szövetségre lép a nemzeti kisebbségek jogaiért kiálló
3. Az UMDSZ az ukrajnai társadalom általános demokratizálását, politikai reformját és korszerűsítésének folytatását szorgalma zza:
a ) az alapvető emberi jogok és szabadságjogok az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint a törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadsághoz, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség közösségi jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Ukrajna kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem.
b) a z UMDSZ elsődleges feladatnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében végzett törvényalkotói munkában való részvételt, a nemzeti-kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet kidolgozását, törvényerőre való emeltetését;
c) Rendkívül fontosnak tartja az 1944-ben meghurcolt magyar és német nemzetiségű személyek, valamint a politikai megtorlások áldozatainak törvényben kimondott rehabilitálását, az áldozatok emlékének megörökítését, a Szolyvai Emlékpark, a magyar katonai temetők, a településeken felállított emlékjelek törvényes védelmét.
4. A Szövetség alapvető stratégiai célja: Ukrajna társadalma, gazdasági és közigazgatási modernizálása, ezen belül az ukrajnai magyar kisebbség (közösség) hagyományainak, nyelvének, kultúrájának megőrzése a nemzetiségi kulturális autonómia megteremtésével. Továbbá célul tűzi ki, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok az európai modellt követve felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat. E célok elérésének alapfeltétele a különböző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar és más ukrajnai kisebbség ek egyezményes együttélése az ukrán nemzettel. A Szövetség szorgalmazza, hogy az Ukrajnában élő magyarság összekötő erő legyen a népek közötti megértés előmozdításában.
5. A Szövetség kijelenti, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség az egyetemes magyarság szerves része. A Szövetség szoros kapcsolatot kíván kialakítani a Magyarországon és más országokban működő magyar társadalmi és politikai szervezetekkel.
6. Az ukrajnai magyarság Ukrajna állampolgárainak közösségébe tartozik. Az UMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén az ukrajnai magyarság Kárpátaljához, mint történelmi régióhoz kötődik. A régió többi nemzeti közösségével együtt Kárpátaljának, mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja a Kárpátalján élő népek együttélésének intézményes hagyományait.
7. A Szövetség tagja lehet nemzetközi (nem állami) szervezeteknek. Nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, szerződéseket köt, részt vesz nemzetközi megmozdulásokban és rendezvényeken, ha ez nem ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel.
8. A Szövetség tevékenységét Ukrajna Alkotmánya és törvényei alapján, valamint a a szervezete hatályos Alapszabál y ával összhangban fejti ki.
II. ALAPVETŐ STRATÉGIAI FELADATOK

A kulturális autonómia:
1. elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során kell érvényesülnie;
2. a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol;
3. eszköz, amellyel az ukrajnai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit;
4. stratégiai cél, amelyet az UMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ.
5. Az UMDSZ a kulturális autonómia jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni

2. A kulturális autonómia révén létrejöhet az ukrajnai magyarság saját intézményrendszere, amely irányító szerepet töltene be az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen kulturális autonómiát az ukrajnai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre, amelynek szabályosságát külön törvény alapján az állam szavatolja.
3. Az UMDSZ teljes jogú résztvevője az ukrajnai politikai életnek. Politikai feladata, hogy a magyarlakta települések többségét felölelő parlamenti választási körzet jöjjön létre. Jelölteket állít és támogatja parlamenti, az elnök- és helyhatósági választásokon. Koalícióra léphet más politikai szervezetekkel. Alapelveihez híven vesz részt a parlamenti munkában. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek az ukrán társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért az ukrán társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, és az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat.
4. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modem európai elvekhez és normákhoz. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok munkájában, az állami közigazgatásban. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, művelődési egyesületek, társulatok létrejöttét és működését.
5. Az UMDSZ keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja kapcsolatait a demokratikus elveket követő sajtóval, avégett, hogy a közvélemény számára ismertté tegye az ukrajnai magyarság problémáit. Együttműködik a történelmi egyházakkal.

III. GAZDASÁGPOLITIKA
1. Ukrajna gazdaságfejlesztési stratégiájában kapjanak nagyobb hangsúlyt az export és az idegenforgalom növelésére, valamint a szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések. Ezt elsősorban a humánerőforrás fejlesztésével, az innovációval, valamint magas technológiájú, termelő beruházásokkal lehet elérni. Elő kell segítenünk a hatékony hazai vállalkozói réteg kialakulását, amely tényezője az európai, illetve a nemzetközi gazdaságnak. Az UMDSZ gazdaságfejlesztési stratégiájának részét képezi az életszínvonal-politika és foglalkoztatás-politika is. A népességfogyáshoz, az elvándorlás csökkentéséhez, illetve megállapításához szükséges feltételek biztosítása az állami és magánszférában.
2. Az UMDSZ felismerve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét, szükségesnek tartja a vállalkozói réteg versenyképességének növelését. Támogatja a meglévő vállalkozói központok működését, újak létrehozását, a kedvezményes hitelszövetkezetek megerősödését, a pályázatokon elnyerhető vállalkozásfejlesztési alapok létrehozását. Szorgalmazza azokat a beruházásokat, amelyek a szülőföldön való maradás szempontjából új munkahelyeket teremtenek.
3. Az UMDSZ szerint halaszthatatlan társadalmi feladat továbbra is a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítésének szükségessége: az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre való csökkentése; olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét; döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása. Olyan decentralizált költségvetési politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségnek. Fontos szempont az esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági életben, vállalkozásbarát önkormányzati gazdaságpolitika kidolgozása, határozott helyi országos és nemzetközi szintű vállalkozói érdekképviselet felvállalása. A gazdasági szakemberképzés és továbbképzés támogatása.
4. A Szövetség alapvető gazdaságpolitikai céljai: I
a ) kiemelt szerepet kap a kárpátaljai térségek (Ung, Latorca- és a Borzsa-köz, Bereg, Ugocsa tájegysége és a Felső-Tisza-vidék) sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok támogatása. Az UMDSZ kiemelten kezeli térség-specifikus fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását, amelyek rendeltetése a beruházások ösztönzése, új munkahelyek létrehozása és a korszerű technológiák bevezetése a kárpátaljai hagyományos iparágakba;
b) mivel a kárpátaljai magyar közösség jelentős része vidéken él, ezért az UMDSZ j szükségesnek tartja a vidék gondjainak megoldását, az ott élők életkörülményeinek javítását;
c ) a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása, támogatása a következő területeken; a települések ivóvízellátási és csatornázási-programja, telefon- és internethálózat bővítésének programja, közúthálózat- és útburkolat-karbantartási program, szemét-feldolgozási program stb.;
d ) a tanintézetek európai színvonalú számítástechnikai és oktatási berendezésekkel való felszerelésének elősegítése;
e) magya rlakta területeken az óvodák, iskolák, templomok, művelődési házak, orvosi rendelők, egészségügyi központok, korszerű ravatalozó helyek, emlékművek és más fontos szociális-kulturális létesítmények, árvízvédelmi objektumok, töltések, szivattyúállomások karbantartásának, nagyjavításának, rekonstrukciójának, építésének elősegítése, állami, közalapítványi finanszírozásának biztosítása;
f) a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása, hogy az lehetővé tegye az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttét;
g) a tulajdonviszonyok rendezésének befejezése;
h) a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül;
i) ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok biztosítása.
A Szövetség alapvető gazdaságpolitikai céljai az iparban az alacsony hatékonyságú, nagy nyersanyag- és energia-felhasználó, veszteséges vállalatok átszervezése.
5.) A Szövetség alapvető gazdaságpolitikai céljai a mező- és erdőgazdálkodásban, vidékfejlesztésben. A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése. Ezért szükséges:
a) a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, a leromlott mezőgazdasági területek erősítésével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek;
b) a z UMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természetvilág és -kultúra megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének és megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges megvalósítható programok kidolgozása Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, a romániai Szatmár és Máramaros megye és a Kelet-szlovákiai országrész között a határ menti övezet támogatására, külföldi befektetéssel létesítendő vállalatok építése és új munkahelyek teremtése céljából. Az ukrán és a magyar megyei vezetés által hivatalosan is jóváhagyott, a két megye közti határ menti gazdaságfejlesztési program megvalósításának támogatása.
c) Vidékfejlesztési központok kialakítása a vidék- és területfejlesztés hatékony eszközeként. A vidékfejlesztési központok célja a területen működő intézmények, egyesületek, szervezetek kooperációs tevékenységének ösztönzése, a vidékfejlesztési tervek és programok technikai hátterének kidolgozása, a vidékfejlesztési tanácsadás hatékony megvalósítása és művelése, a vidékfejlesztési alapokhoz való hozzájutást lehetővé tevő pályázatok figyelése és írása, egyéb finanszírozási eszközök feltárása.
d) Egy agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoport létrehozása, amely a civil szervezetekkel közösen kidolgozza Kárpátalja mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiáját, illetve biztosítja a döntés-előkészítés szakmai hátterét.
e) Az UMDSZ agrárpolitikájának céljai:
1. szociálisan rendezett, önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttének elősegítése;
2. A polgárosodás, a gazdasági megerősödés, a falu életminőség-emelkedésének elősegítése, melynek alapja a minőségi termelés feldolgozása, értékesítése.
3. Kellően korszerű technikai felszereltség elérésének elősegítése.
4. Gépkörök létesítése és működtetése.
5. Földalap létrehozása, földprivatizáció elősegítése, támogatási programok beindítása;
6. Termelő, feldolgozó, kereskedelmi lánc kialakításának elősegítése,
6.) Az UMDSZ-nek a turizmussal kapcsolatos politikai céljai: különféle befektetési és hitelgarancia-kedvezményekkel segíteni kell a kis- és középvállalkozásoknál a turisztikai fejlesztések megvalósítását, a versenyképesség növelését. A turizmus állami költségvetésből származó forrásait elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre, és látvány helyszínek kialakítására kell fordítani.

1. 1. A faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítése a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, valamint kedvezményes adó-, hitel és garanciarendszerek kidolgozása;
  2. Bevezetni az fjúsági és idős (nyugdíjas) turizmus támogatásának rendszerét;
  3. Elérhető, megbízható és egységes idegenforgalmi információs és statisztikai rendszerek megteremtését.

3.21.10 Az UMDSZ-nek az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos politikai céljai:

1. 1. 1. Korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődését Kiemelt cél a Trieszt-Ljubljana-Budapest-Kijev-Moszkva tervezett útvonalú Y. számú európai nemzetközi közlekedési folyosó építési tervének, ezen belül az ukrán-magyar határtól Kárpátalját átszelő autópálya megépítésének elősegítése.
    2. Kívánatos lenne, ha az autópályához kapcsolódon a Nevetlenfalu-Halmi, Tiszaújlak- Tiszabecs, Beregsurány-Asztély, Mezőkaszony-Barabás, Harangláb-Lónya és más határátkelőhelyeket összekötő gyorsforgalmi utak épülnének, fontos, hogy az említett határátkelőhelyek egységesen nemzetközi státuszt kapjanak, Beregszász város központjának tehermentetése érdekében támogatja a Beregszászt elkerülőút befejezését.
    3. Ebben a térségben kívánatos lenne a határátlépés és a vámellenőrzés egyszerűsített technológiájának bevezetése.
    4. Elkerülhetetlen Kárpátalján az Ukrán Vasutak modernizációja, a pályavasút és vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztása, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése. Ezen belül támogatjuk a Budapest-Munkács, Budapest-Ungvár, Budapest-Beregszász Intercity közlekedés beindítását.

5 ) Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak, alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről.
6.) A közművesítés-beruházások felgyorsítása, a közüzemi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítására.
3.22.11. Az UMDSZ költségvetési és monetáris politikájának céljai: a célok megvalósítása érdekében szükségesne k tartjuk:
h) az adórendszer reformjának befejezését, a közösségi jogszabályok teljes átvételét, beleértve a vám és a hozzáadott értékadó szabályozásának módosítását a cégek exporthatékonyságának növelésére;
2) az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek kidolgozását az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának érdekében;

1. 1. 1. 1. a személyi jövedelemadó bizonyos részének a befizető által megjelölt célokra történő felhasználását;
      2. az adóhivatalok rendszerének átszervezését, informatizálását és az ügyfélfogadás reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás követhetőségének javítását;
      3. az önkormányzatok nagyobb arányú részesedését a GPD-ből;

3.23.12 Az UMDSZ helyi közpénzügyekkel kapcsolatos politikájának céljai: A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatoknak feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését. A célirányosan visszaosztott összegekről a döntést teljes mértékben helyi hatáskörbe kell utalni. Az UMDSZ politikájának céljai a tudásalapú információs társadalom m fejlesztésével kapcsolatosan: Ukrajna számára a versenyképesség útja a tudásalapú, információs társadalom kialakítása. Az információs társadalom kialakulása az állam következetes támogatása nélkül nem. lehetséges. Ezért fontosnak tartjuk:

1. 1. 1. 1. az információhoz való hozzájutás alapjogként való elismerését;
        az egyén számára az információközlés szabadságát és a magánszféra védelmét biztosító konszolidált demokratikus társadalmat;
        a gazdaság és a kereskedelem szereplői számára kiszámítható, biztonságos jogi kereteket;

4.) a számítógépes ismeretek, valamint az információ befogadását és hasznosítását lehetővé tevő készségek elsajátítását, fejlesztését.
A kormányzat feladata, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapokban, a gazdaságban, az információhoz való hozzáférésben és a közigazgatásban. Szükséges a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakítása. Az Internet segítségével nyilvánossá lehet tenni a hatalomgyakorlást, a közigazgatás, az önkormányzat tevékenységét.

IV. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
Az UMDSZ a települési önkormányzatokat a helyi hatalom letéteményeseinek tekinti, tevékenységüket a legszélesebb körű autonómiában képzeli el . Szorgalmazza a magyar nyelvű települések és a magyar többségű régiók bázisán nemzetiségi, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását. Az Ukrajnában zajló közigazgatási és önkormányzati átalakítások során az UMDSZ egy, a magyarlakta önkormányzatok többségét felölelő magyar járás kialakítását tekinti megvalósítandó célnak.
Az UMDSZ önkormányzati szakbizottsága a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulással (KHÖT) együttműködve fontosnak tartja:

térség-, település-, vállalkozás- és mezőgazdaság-fejlesztés, a földprivatizációs program koordinálását;
testvértelepülési, határ menti önkormányzatok közötti kapcsolatok további kiépítését;
faluszépítő és falusi turizmus generálását;
egészségügyi, környezetvédelmi és árvízvédelmi feladatok napirenden tartását;
önkormányzatok oktatási, közművelődési, hagyományőrző, nyelvpolitikai, a település nemzetiségi arculatát megőrző stratégiájának kidolgozását;
önkormányzatok kulturális műemlékvédelmének megszervezését, állaguk megóvását;
pályázati tanácsadás megszervezését, nemzetközi, EU-s, regionális, határokon átnyúló, a szülőföldön való maradást elősegítő programokban való részvételt.

Az UMDSZ támogatja a nemzetiségi kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet elkészítésében és az ukrán parlamentben történő elfogadtatásában. Ezt követően kezdeményezni fogja vajdasági mintára az autonómia képviseletét megjelenítő testület megszervezését, melynek megvalósításába bevonja majd a kárpátaljai magyar történelmi egyházak, magyar társadalmi és civil és szakmai szervezetek, intézmények, önkormányzatok által delegált képviselőket.

V. KÖRNYEZETVÉDELEM
Az UMDSZ támogatja a nemzetközi normákkal és egyezményekkel összhangban lévő környezetvédelmi intézkedéseket. E célból sürgeti az ukrajnai és azon belül a Kárpát-medence ökológiai egyensúlya megőrzésében érdekelt országok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását, betartását, valamint újak kidolgozását.
Az élővilág állapotának nyomon követése, hosszú távú megőrzése a XXL század egyik legfontosabb feladatai közé tartozik, ugyanis a populációk szintjétől a társuláskomplexek szintjéig egyre gyorsuló ütemben csökkenés észlelhető. Ezt a jelenséget bioszféra krízis néven illetik. A természet és a “vadon” teremtményeinek sorsa egyre inkább az emberiség és a társadalom működésének közvetlen és közvetett hatása alatt áll Ezért közös érdekünk a vadon élő világ állapotának hosszútávon történő nyomon követése, közös feladatunk különleges természeti értékeink megőrzése és gazdagítása, közös felelősségünk a természet értékeivel történő tudatos gazdálkodás feltételeinek megteremtése.
Az erdős Kárpátok, a Tisza völgye és mellékfolyói, a földrajzilag körülhatárolható történelmi tájegységek, kis térségek környezetvédelmét felügyeli, a helyhatóság és az állami szervek felé megteszi a szükséges javaslatokat. Területünkön a védett természeti értékek hat nagy csoportját különböztetjük meg: ezek a földtani, víztani, növénytani,, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékek. A nemzeti kisebbségek számára az említett értékek védelme mindenekelőtt vidékünk komplex védelmét jelenti. A természet harmóniájának zavarai, valamint az emberi értékrendben beálló zavarok az élet minőségének romlásához vezethetnek. E veszély elkerülése, illetve csökkenése érdekében kezdeményezni a Szövetség mind az élő, mind az élettelen természet, létfeltétel, környezet védelmét, valamint az ember által teremtett javak: műemlékek, települések és kulturális értékek védelmét.
Az UMDSZ támogatja a Tisza menti környezetvédelmi kerület létrehozását a beregi, ungi és ugocsai tájegység területén, ahol a “Tisza-mellék” tájvédelmi park a jövőben szerves részévé válna a tervezett nemzetközi természetvédelmi Tisza-medence területnek. A regionális tájvédelmi park létrehozása nagyban elősegítené és biztosítaná a táj biológiai és környezeti sokszínűségét, egyes ökotársulások újjászületését, a természeti egyensúly stabilitását, a tudományos kutatás és az ökoturizmus fejlődését, valamint az itt már több mint egy évezrede élő magyar, ruszin, ukrán nép kulturális és történelmi örökségének megőrzését.
E cél elérése érdekében:
a) létre kell hozni a védett területek rendszerét, vagy olyan területeket, ahol a biológiai sokféleség megőrzése érdekében speciális intézkedéseket kell tenni;
b) akár a védett területeken belül, akár azokon kívül szabályozni vagy kezelni kell azokat a biológiai erőforrásokat, amelyek a biológiai sokféleség megőrzéséhez fontosak, tekintet tel azok megőrzésének és fenntartható hasznosításának biztosítására;
c) elősegíteni a védett területek további védelme céljából;
d) rehabilitálni és helyreállítani a degradálódott ökológiai rendszereket, és elősegíteni megújulásukat, többek között tervek, vagy más kezelési stratégiák kidolgozásával és megvalósításával.
Az említett feladatok megvalósítása fontos szerepet játszik a nemzetközi természetvédelmi egyezményekben vállalt kötelezettségeinkben is. Ukrajna eddig több nemzetközi természetvédelmi egyezményhez és kapcsolódó dokumentumhoz csatlakozott. Áz egyik közülük a Ramsari Egyezmény, melyet 1971-ben fogadtak el és 1975-ben lépett hatályba. Az Egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének és racionális hasznosításának elősegítése, illetve az ehhez szükséges jogi, intézményi, együttműködési keretek biztosítása, Mivel a fent említett létrehozandó védett terület alá esik a meghatározó kritériumokat kielégítő vizes területre illetően, tehát megjelölendő a ”Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékébe” és jogosult e listára történő felvételhez, A tudományos felmérések készen állnak e terv végrehajtásához.
Bekapcsolódik az árvízvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok koordinálásába, munkatervet dolgoz ki a veszélyek elhárítására, árvízvédelmi központokat hoz létre, a hatalmi szervezetekkel koordinálja a tevékenységét.
Az UMDSZ kiáll azoknak a tudósoknak a véleménye mellett, hogy a felső- tiszai árvíz egyik fő oka az elmúlt évek erdőirtásában, illetve rablógazdálkodásában keresendő. Támogatja egy olyan komplex program kidolgozását (szakszerű erdőtelepítés, szükségtározók, vízelvezetők, gátak, csatornák stb. létesítése), amelynek megvalósítása lényegesen befolyásolná az árvizek kialakulását.
Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy a kárpátaljai tanintézetekben a környezetvédő fiatalok ökológiai központokat létesítenek, melyek célja a környezet- és természetvédelmi ismeretek gyarapítása és elmélyítése a diákok körében.

VI. OKTATÁSPOLITIKA
Oktatáspolitikai célkitűzésein ek gyakorlatba való átültetésébe n az UMDSZ partnern ek tekinti az oktatási kérdésekkel foglalkozó szakmai civil szervezeteket, ezért mindent döntés-előkészítés folyamatában a Szövetség konzultál ezekkel a szervezetekkel. Az együttműködés feltételezi a vállalt feladatok teljesítésében a kölcsönös felelősségvállalást.
Az UMDSZ általános oktatáspolitikai célkitűzései
A folyamatos értelmiség-utánpótlás biztosítása érdekében kiállunk az anyanyelven folyó főiskolai és egyetemi oktatás mellett. Oktatási céljaink megvalósításához szükséges alapok megteremtése érdekében ösztönözzük a nemzetközi pályázatokon való részvételt.
1.) Az UMDSZ célkitűzései a közoktatás terén:

Tennivalók a kisebbségi oktatás szabályozása területén:
1. A kisebbségi oktatási intézményeknek a hatályos törvényeknek megfelelően legyen joguk kétnyelvű bizonyítvány kiállítására.
2. A magyar nyelvű oktatási intézmények, illetve a magyar tagozatok felelős vezetését biztosító tisztségviselők pályázatainak elbírálásakor a jelöltek magyar nyelvismerete feltétel legyen.
3. A magyar tannyelvű oktatás hálózati kérdéseinek megoldása érdekében:
a) A szórványvidékeken élő magyar közösségek esetében igényeljük a létszám alatti osztályok engedélyezését, mert számos esetben csak így biztosítható az anyanyelvű oktatás.
b) Mivel a képzés gimnáziumi és líceumi szintjén, a hatékony és minőségi oktatás biztosításához szakképzett és lehetőleg állandósult tantestület, valamint megfelelő infrastruktúra és felszereltség szükséges, szorgalmaznunk kell az iskolabusszal, bentlakással és étkezdével rendelkező magyar iskolaközpontok kialakítását is.
4. Feladatok a közoktatás tartalmi vonatkozásai tekintetében:
Szorgalmazzuk a jelenlegi, egyre inkább korszerűtlenné váló ismeretközpontú oktatási rendszer mellett olyan gyermekközpontú nevelési módszerek alkalmazását és intézményes kialakítását, amelyek alapvetően a gyermek valós képességeinek feltárására, érzelmi intelligenciájának kibontakoztatására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív oktatási módszerek szervezett keretek közötti népszerűsítését szülők és pedagógusok körében, ez utóbbiak szakmai továbbképzését e területen, illetve a módszerek intézményes alkalmazását.
Támogatnunk kell a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében a sajátos tantervek kidolgozásának feltételeit, és biztosítanunk kell azok engedélyeztetését.
A szakmai szerveződésekkel közösen meg kell teremtenünk az ukrán nyelv eredményes oktatásának feltételeit és eszközeit. Határozottan érvelünk amellett, hogy az ukrán nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön tantárgyprogramokat és tankönyveket dolgozzanak ki, sajátos módszertan alapján tanítsák azt. Ennek megfelelően kell újjászervezni az ukrán nyelvtanárok képzését is.
A tankönyvek és oktatási anyagok tekintetében fontos a törvényes keret megteremtése, hogy ezeket az anyanyelv nyelvi logikájával írhassák meg. Ne korlátozzák a magyarországi szemléltetőeszközök, segédkönyvek, tankönyvek használatát, beleértve a tankönyveket is. Támogatjuk az önálló magyar tankönyvkiadást.
5. A magyar nyelven működő oktatás jelenleg megoldásra váró problémái a következő pontokban fogalmazhatók meg:
a) a magyar n yelvű középiskolai oktatásnak nincs önállósága, nem rendelkezik önálló koordinációs rendszerrel állami szinten;
b) a programok, illetve tankönyvek szigorúan tükörmásai lehetnek az ukrán iskolák tankönyveinek;
c) a z átlátható megmérettetések rendszere nem alakult ki, de nem csak a magyar és ukrán tannyelvű iskolák között;
d) a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelven működő tanintézetek gyakran rosszabb anyagi helyzetben vannak, mint az ukrán nyelvűek. Gyakorlatilag nem készülnek magyar nyelven sze mléltetők fizikából, kémiából, biológiából, térképek, írásminták stb, A könyvtárakat állami szinten nem töltik fel magyar nyelvű irodalommal .
e) A pedagógusok továbbképzése 5 évente egyszer kőtelező. A továbbképzést a megyei pedagógus-továbbképző intézetek végzik 140 órában. A Magyarországon történő nyári továbbképzések nincsenek elfogadva.
f) Rugalmas és kedvezményes gazdaságpolitikára van szükség az oktatás terén ott, ahol törekvések vannak privát vagy vegyes gazdálkodású tanintézmények megnyitásával k apcsolatban;
g) Az állami tanintézmények ellátása nem ruházható rá civil szervezetekre, mivel az állam kötelez ezeket a kiadásokat vállalni. A civil szervezetek adományai viszont nem vehetők be az állami tanintézetek leltári jegyzékébe, állami ellenőrző szervek nem kérhetik számon a civil szervezetek, egyházak, alapítványok adományait. Az adományok számonkérése kizárólag az adományozó jogterülete kellene, hogy legyen.
Az UMDSZ oktatáspolitikája továbbra is következetesen képviselni kívánja azt az önállósulási törekvést, amelynek célja az önkormányzaton, nemzetiségi kulturális autonómián alapuló anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer megvalósítása. Szorgalmazzuk az országos oktatási rendszer általános reformjának folytatását, az európai integráció célrendszeréhez igazítva. Célunk, hogy szakmailag megalapozottan f olytatódjék az oktatás tartalmi korszerűsítése, az iskolaszerkezetben végbemenő változások szabályozása, erősödjék az és nevelés összhangja, az oktatás magas szinten tudjon megfelelni az alkalmazható tudás megszerzése iránti jogos igénynek. Gondoskodnunk kell az oktatás célrendszerének a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazításáról
Az UMDSZ feladatának tekinti, hogy az ukrajnai törvénykezés az állami és magánjellegű oktatás mellett ismerje el és támogassa a harmadik oktatási formaként felekezeti oktatást.
Külön hangsúlyt helyezünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek érdekeire. Az UMDSZ diaszpóra és szórvány-szakbizottságával közösen programokat dolgozunk ki az anyanyelvű iskolai hálózat fejlesztése érdekében.
Szülőföldjén maradó értelmiség nélkül nem őrizhetjük meg identitásunkat. Ezért kiemelt célunknak tekintjük az egyetemi oktatók, pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését. Célösztöndíjakkal és pályázatokkal kell támogatni a fiatal pedagógusok életkezdését, vidéki munkavállalását. Ugyancsak felkaroljuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását kezdeményezzük. Ösztönözni kell a pedagógusokat, vállalják a vezetői tisztségekkel járó felelősséget, vegyenek részt az egyes szaktantárgyak országos tanterveinek, tankönyveinek összeállításában.
2.) Az UMDSZ célkitűzései az óvodai oktatás terén
A nagyobb problémákat a vidéki óvodák jelentik, ahol az óvoda fenntartása rá van bízva az önkormányzatokra, illetve azok anyagi állapotára. Az utóbbiak egyszerűen nem tartják fontos feladatnak az óvodák kellő finanszírozását. Az óvodák finanszírozását a járási/megyei alárendeltségek közé kellene besorolni és felelni azért, hogy függetlenül a település állapotától az óvodák kapják meg a soron kívüli finanszírozásukat, vagy finanszírozásuk ne különbözzön az iskolák finanszírozásának menetétől és rendszerétől
Módszertani vizsgálatok és a közvélemény kutatásának az eredményei alapján világossá vált, hogy a túlnyomóan ukrán környezetben inkább a tisztán magyar nyelvű óvodákra van szükség, viszont a túlnyomóan magyar településeken olyan óvodákra van szükség, ahol ukrán nyelvű foglalkozások is vannak.
3) Az UMDSZ célkitűzései a felsőfokú oktatás terén
A felsőfokú magyar nyelvű oktatás kérdése mostanáig nyitott és annak is kell maradnia. Ha lehet fejleszteni, akkor értelemszerűen kell is, hogy méltó alternatívája lehessen más felsőfokú tanintézeteknek. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen az olya n hiányszakon, mint a jogi, egészségügyi, közgazdasági, fontos lenne elkülöníteni évente néhány helyet, ahová a magyar iskolák végzőseit vennék fel Bővíteni kell a hallgatók ösztöndíjazási rendszerét, Az utóbbi lehetőséget nyithat a felsőoktatói intézmények doktori képzésére, annak előkészítésére, ami a magyarul beszélő egyetemi, illetve főiskolai utánpótlást jelentené.
Az UMDSZ támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola pénzügyi önállóságát biztosító feltételek megteremtését, működését és fejlesztését, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának fejlesztését, a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozatának megerősítését, az önálló oktatói státusok létrehozását.
A színvonalas oktatói utánpótlás biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az állami felsőoktatásban működő elitképző programok támogatását. Az anyanyelvű felvételi vizsga kiterjesztését kérjük a doktorátus esetében is, valamint igényeljük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését.
Egységes célpályázati rendszerben működő ösztöndíj-támogatást kell kialakítani az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalok számára. Fontosnak tartjuk, hogy a doktorandusok a graduális szinten tanuló diákokhoz hasonló szociális kedvezményekben részesüljenek. Szorgalmazzuk a kedvezményes banki diákhitelrendszer kidolgozását és szakszerű működtetését egy korszerű diákvédelmi rendszer részeként. Szociális jellegű ösztöndíjrendszer működésének feltételeit kell biztosítani az egyetemi képzést vállaló, de a továbbtanuláshoz szükséges anyagi alapokkal nem rendelkező fiatalok számára.
4.) Az UMDSZ célkitűzései a tudomány és a kutatás terén
Az ukrajnai magyarság alapvető célja az ukrajnai magyar értelmiség legképzettebb rétegének itthon tartása, amelynek egyik fő eszköze a tudományos kutatás intézményesítése és az esélyegyenlőség biztosítása a kutatóintézetekben.
Az ukrajnai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos térségek stb. kutatásának lehetőségét, amelynek egyik feltétele a magyar nemzetiségű kutatók megfelelő számarányok szerinti alkalmazása. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi karán, más humán és reál tagozatain, az Ungvári Hungarológiai Intézetében kérjük a tudományos kutatás intézményes feltételeinek bővítését.
Az UMDSZ tisztában van azzal, hogy kisebbségi helyzetben egyes specifikus kutatási területek műveléséhez az ukrajnai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket. A kutatási munka finanszírozási feltételeinek biztosításához az UMDSZ erőfeszítéseket tesz, hogy mind az ukrán, mind a magyar költségvetés támogassa az ukrajnai magyar tudományos kutatást, és szorgalmazza az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés tényleges esélyeit az ukrajnai magyar kutatók számára megfelelő intézményes keretek kiépítésével. A magyarságra vonatkozó specifikus kutatási területek megfelelő feltételek közötti kutatásában szorgalmazzuk a Magyar Tudományos Akadémiával és más magyarországi kutatóintézetekkel való együttműködést, amelyek a kárpátaljai magyar kutatás intézményesítésében fontos szerepet tölthetnek be .

VII. MŰVELŐDÉSPOLITIKA
Művelődési életünk biztosítéka a kulturális autonómia, eszköze pedig a kisebbségi társadalom önszerveződése kell, hogy legyen . A kulturális autonómiát biztosító művelődési élet anyagi alapjainak megteremtéséért az UMDSZ elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi és támogatja a közművelődési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását.
Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődés ügyét. Mindezekből következik, hogy anyanyelvi intézményeink megőrzése mellett – újak létesítésének jogát fenntartva – síkraszállunk az Ukrajna-szerte szórványban élő magyarság kultúrájának fejlesztéséért.
Az UMDSZ örökségvédelmi szakbizottsága védnökséget vállal múltunk ereklyéinek megőrzése felett. A magyar kisebbség múltjával kapcsolatos műemlékek gondozása érdekében arányos részesedést igénylünk az állami költségvetésből.
Szükségesnek tartjuk a témával foglalkozó szakmai szervezetek bevonásával a városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezésének és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját. Nemzeti jelképeink szabad használatát ünnepeinken, összejöveteleinken.
Az UMDSZ szorgalmazza magyar könyvkiadók létrehozását és azok működési feltételeinek biztosítását és adókedvezmények bevezetését a kisebbségi kulturális intézmények részére.
Az UMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Következetesen harcol azért, hogy a rádió és televízió magyar adásainak műsoridejét megfelelő időtartamban állapítsák meg és azt rögzítsék.
Igényeljük a külföldi (elsősorban magyar nyelvű) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták, CD-ék szabad előfizetésének, vámmentes behozatalának, illetve forgalmazásának állami támogatását.
A kultúra szervezése az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. Az ukrajnai magyar nemzeti kisebbség maga döntse el, milyen intézmény van szükségük. A kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. Az ukrajnai magyar nemzeti kisebbségeket semmilyen törvény vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az államhatárokon túl élő nemzetrészeikkel.
Az UMDSZ törekvése arra irányul, hogy senki ne vonhassa kétségbe a több államban élő azonos nemzetrészek kulturális egyetemességét és nyelvi azonosságát.
Az UMDSZ fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban.
Kultúránk újratermelésének fontos műhelyei a hivatásos művészeti intézmények. Az UMDSZ művelődési szakbizottsága az állami, önkormányzati fenntartás igénylése mellett igyekszik olyan támogatási rendszereket működtetni, amelyek biztosíthatják az anyanyelvű minőségi kultúranevelés feltételeit.
Az UMDSZ nagy hangsúlyt helyez a helyi tanácsok kulturális támogatásokban rejlő lehetőségeire. A Szövetség a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete bevonásával is figyelemmel kíséri a községi könyvtárak és művelődési házak működési feltételeinek biztosítását. Szorgalmazza, hogy bocsássanak a fiatal értelmiségiek rendelkezésére szolgálati lakást, hogy az ingázó értelmiséget felválthassa a település életét meghatározó, helyben lakó szellemi dolgozó réteg.
A szakember-utánpótlás érdekében az UMDSZ támogatja az állami oktatási hálózat keretében egy kulturális menedzsment szak létrehozását, az anyanyelvű közép-, illetve felsőfokú zenész-, és képzőművészképzés magyar tagozatainak megszervezését.
Az UMDSZ síkraszáll azért, hogy az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé anyanyelvű kultúránk művelését:
a) a megyei és helyi múzeumokban a már meglévő (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) állagok szakszerű megőrzését, gyarapítását, folyamatos kiállítását a történelmi objektivitás és igazság jegyében, két- vagy háromnyelvű feliratozással, katalógusokkal és plakátokkal. A kisebbségi állagok szakszerű feldolgozására, gyarapítására és bemutatására alkalmazzanak megfelelő számú, az illető nemzeti kisebbséghez tartozó szakembert;
b) a le véltárakban alkalmazzanak magyar anyanyelvű kutatókat is. Biztosítsák a levéltárakban kutatóink számára a teljes anyag hozzáférhetőségét. Az elszállított anyagokat szolgáltassák vissza az eredeti tulajdonosoknak. Szorgalmazzuk a kimondottan magyar anyakönyvek, parochiális jegyzőkönyvek, egykori civilszervezeti levéltárak visszajuttatását;
c) a könyvtárakban a magyar állomány gyarapításához és használatához, a szakszerű kezeléshez szükséges magyar nemzetiségű szakszemélyzet alkalmazása, képzése, továbbképzése;
d) a műemlékvédelem terén arányos részesedést biztosítanak az állami alapokból a kárpátaljai magyar közösség múltjával kapcsolatos műemlékek felleltározása, gondozása és restaurálása érdekében;
e) a kárpátaljai megyei művelődési- és egyházügyi főosztályokon, a népművészeti központokban alkalmazzanak magyarul tudó szakfelügyelőket, biztosítsák az anyanyelvű kulturális kutatásokat,
Az UMDSZ támogatja a magyar könyvkiadást. Fenntartja az állam hozzájárulásának szükségességét a könyvkiadás költségvetési támogatásában, a könyvterjesztési hálózat működtetésében. Pályázati rendszerében alapokat biztosít a könyvkiadás és a könyveket népszerűsítő rendezvények támogatására. Biztosítani kell a kárpátaljai magyar könyvkiadók részvételi lehetőségét az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsere – akciókban.
Az UMDSZ kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szférában létrehozott önszerveződő testül eteknek , ebből kifolyólag
a) ösztönzi, hogy valamennyi magyarlakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösségi érdekek megelevenítése és megoldása, versenyképes polgári társadalom megteremtése érdekében;
b) a Szövetség által létrehozott alapítványokban az UMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező szakszövetségek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon;
c) a z alapítványi stratégiák kidolgozásakor az UMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben lévő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Házak, Teleházak, tájházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése;
A Szövetség megfelelő körülményeket kíván kialakítani kiemelkedő művészeink, tudósaink alkotó tevékenysége elősegítésére.
Az UMDSZ kezdeményezi külön keret létrehozását az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és diaszpóra-közösségek megkülönböztetett támogatására.
Szövetségünk hozzá kíván járulni az ország demokratikus intézményrendszerének konszolidálásához, ennek érdekében szorgalmazza:
a) az elkobzott egyesületi vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény megalkotását;
b) a művelődési ágazatokból az állam visszavonulását ellensúlyozandó, az UMDSZ szorgalmazza a közalapítványi rendszer létrehozását;
c) a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is.
Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami mellett, nemzeti jelképeink mindenkori szabad használatához. Szorgalmazzuk és ápoljuk az egyetemes és Kárpát-medencei magyar művelődési intézmények közötti szerves kapcsolatrendszer kialakítását.

VIII. KOMMUNIKÁCIÓS POLITIKÁNK
A Szövetség feladatának tekinti a közvélemény hiteles tájékoztatását és alakítását. E célból az UMDSZ kommunikációs szakbizottságán keresztül igénybe veszi a tömegtájékoztatás valamennyi rendelkezésére álló fórumát.
A Szövetség teljes vagy résztulajdonban lévő sajtóorgánumaival, illetve más médiák működésével kapcsolatos kérdések az Országos Tanács által jóváhagyott szabályzatban, illetve szerződésben kerülnek szabályozásra.
Az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Ukrajna Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény és más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szellemében az UMDSZ határozottan kiáll a szólás- és sajtószabadság mellett, vallja, hogy az állami intézmények nyíltsága és a tájékozódáshoz való hozzáférhetőség a demokrácia sarokköve. Elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. A közügyekkel kapcsolatos információk, vélemények és tárgyilagos viták közzététele az egész társadalom javára válik.
Sajtópolitikájának fentebb vázolt alapelvei szerint az UMDSZ:
a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere érdekében partneri viszonyt ápol az írói és újságírói szakmai szervezetekkel, tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét.
Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. Szorgalmazza a tényfeltáró újságírást, elősegíti a Szövetség törekvéseinek objektív megismertetését.
Jó kapcsolatokra törekszik az ukrán sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Különös figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban az ukrajnai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő félretájékoztatásnak, hamis információknak, célzatos kommentároknak, kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. Támogatja az Ukrajna nemzetiségei ellen uszító sajtóanyagok szerzőinek felelősségre vonását, az érvényben lévő törvények előírásai szerint.

Szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű sajtó legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljön az e célra szánt hivatalos, kormányzati pénzforrásokból. Kiemelten támogatja az ukrajnai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót.
Következetesen küzd azért, hogy a magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamban állapítsák meg, amelyek szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását tegyék lehetővé. A magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadások műsoridejét bővítsék ki, és helyezzék minél előnyösebb időpontra;
Távlatilag önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozására törekszik.
Támogatja a kárpátaljai magyar szerkesztőségek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban.
Sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. Szorgalmazza és támogatja az ukrajnai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen.

IX. AZ EGYHÁZHOZ VALÓ VISZONY
Az UMDSZ szoros kapcsolatot kíván kiépíteni a történelmi egyházakkal, fontosnak tartja az együttműködést és az állandó konzultációt minden olyan területen, ahol ez szükséges. Az UMDSZ síkraszáll a vallásszabadság teljes érvényesítéséért, az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. A maga eszközeivel támogatja az egyházak hitoktatóit, szeretetszolgálatait, oktatási és közművelődési munkálkodását.
Történelmi egyházaink természetes szerepkörükön túl a kárpátaljai magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomi és anyanyelvápoló szervezetei is, amelyekkel az UMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Az UMDSZ értékeli a magyar történelmi egyházak erkölcsi szerepét a magyar közéletben, és a velük való együttműködést a kölcsönös bizalommal és egymás autonómiájának tiszteletben tartásával képzeli el és tartja eredményesnek. Az UMDSZ fellép az egyházakkal szemben jelentkező bármiféle diszkrimináció, a hitélet korlátozása vagy annak erőltetése ellen.
Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák, és a társadalomszervező programok kialakításában. Az UMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért.
Az UMDSZ síkraszáll az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazásáéit. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdásági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását. Az UMDSZ síkraszáll a felekezeti oktatás engedélyezéséért és bevezetéséért az oktatás minden szintjén és területén.
Az UMDSZ támogatja a történelmi magyar egyházak karitatív intézményrendszerének (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok stb.) megteremtésére és működtetésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazza ezen intézményrendszer állami támogatását.
Az UMDSZ kiemelten szorgalmazza a következő, egyházakat érintő törvényes intézkedéseket:

az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját;
az egyházak szolgálatában állók állami fizetésének biztosítását;
az egyházak non profit tevékenységének adómentessé tételét;
a felekezetek szerinti lelki gondozás biztosítását a kórházakban, börtönökben és a katonaságnál;
az elismert egyházi ünnepek munkaszüneti napként való biztosítását;
az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző- és felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében.

X. IFJÚSÁGPOLITIKA
Az UMDSZ if júságpolitikája szempontjából olyan feltételrendszer megteremtését tartja szükségesnek, amely biztosítja az ukrajnai magyar ifjúság szülőföldön való érvényesülését, amelynek folytán ez a társadalmi réteg, identitását megtartva, jelentőségének megfelelően vehet részt az állam társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében és támogatja e célok megvalósítását.
Az UMDSZ fontosnak tartja azt is kinyilatkoztatni, hogy az ukrajnai magyar if júság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga,. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. Az UMDSZ vállalja, hogy helyhatósági, megyei önkormányzati és parlamenti szinten is felkarolja és támogatja az ifjúsági szervezetek által megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja az ukrajnai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminőségének javítása, életesélyeinek növelése.
Ennek érdekében szorgalmazza:
a ) a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítését és általánossá tételét minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől;
b ) a tandíjrendszer oly módon való alakítását, hogy a felsőfokú oktatás hozzáférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is;
c) a diákmunka jogszabályi feltételeinek megteremtését;
d) a diákhitel bevezetését;
e) a képzési szakok munkaerő-piaci kínálatok szerinti megtervezését;
f) a munkanélküliség csökkentését a fiatalok és a pályakezdők esetében, ennek érdekében sajátos kormányzati és önkormányzati programok beindítását;
g) a fiatal vállalkozók és gazdák támogatását, a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó képzési és tanácsadási programok beindításával;
h) kedvező hitelrendszerek (lakásvásárlás, vállalkozásindítás és -fejlesztés) kidolgozását és fejlesztését;
i) a fiatalok mobilitását és gazdasági helyzetét figyelembe vevő bérlakás – program beindítását;
j) a fiatal családok adókedvezményeken keresztüli támogatását, a több gyereket vállaló fiatalok adóterheinek csökkentését (a családi jövedelemadó bevezetését);
k) a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fiatalok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtését;
l) támogatja az ifjúság sajátságos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányzati, önkormányzati és civil intézményrendszerek bővítését.
Az ukrajnai magyar ifjúság sajátos problémáinak tekintetében az UMDSZ elsődleges célja a főképpen a fiatal nemzedéket érintő kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása, illetve a kulturális lehetőségek megteremtése révén. Ennek érdekében:

megerősíti, hogy a fenti célok elérése érdekében támogatja az anyanyelvű oktatás kibővítését, fejlesztését a köz-, a szak- és a felsőoktatás terén és a képzés minőségének javítását;
különös figyelmet szentel a pedagógusképzésre;
prioritásnak tekinti a szociális, tehetséggondozó és tudományos programok támogatását a rendelkezésre álló külföldi forrásokból;
szorgalmazza az anyanyelvű posztgraduális képzési formák bevezetését, amelyek csökkenthetik a külföldi továbbtanulás kényszerét;

Az UMDSZ célfeladata az is, hogy a földrajzi lefedettség elvét követve illetékes testülete révén ifjúsági mozgalmába be kívánja szervezni a Kárpátalja határain túl élő, belső ukrajnai szórvány-magyar fiatalokat is. A Szövetség az így minden térségből maga köré gyűjtött ambiciózus fiatalok képviselőin keresztül részt kíván venni az országos és külföldi emberjogi, ifjúságjogi konferenciákon, rendezvényeken.
Az UMDSZ támogatja az ifjúsági szervezetek közti kapcsolat rendszerében meghonosodó, modernizációra irányuló kezdeményezéseket.

XI. SPORTPOLITIKA
Az UMDSZ sportpolitikájának a célja, hogy minden gyermek és fiatal, minél több felnőtt a lehető legtovább részesüljön a rendszeres testedzés élményeiből. Az UMDSZ országos ifjúsági – és sportbizottsága révén a Szövetség egy olyan átfogó stratégia, illetve koncepció kidolgozását szorgalmazza, amely támogatja a tömegsportmozgalom, az egészséges életmód politikájának érvényesülését a társadalmi élet minden területén.
Fontosnak tartjuk, hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására, Ezért előtérbe állítjuk az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését.
Megkülönböztetett figyelemmel támogatjuk a kárpátaljai magyar sportélet meghatározó személyiségeit, illetve a magyarlakta településeken kialakult szervezeteit. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a sporttal kapcsolatos egyes teendők – az ehhez szükséges fedezet biztosításával – az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává váljanak.
Szükségesnek tartjuk, hogy az egészségbiztosítás járuljon hozzá a lakosság testedzési feltételeinek, lehetőségeinek bővítéséhez, közvetlenül is támogassa az ebben kiemelkedő tevékenységet kifejtő spo rtszervezeteket.
Támogatjuk, az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával, a többcélú sportlétesítmények létrehozását, fenntartását. Támogatjuk a doppingmentes, tiszta élsportot és az ennek megfelelő törvénykezést.

XII. SZOCIÁLPOLITIKA
A Szövetség szociálpolitikájának legalapvetőbb célja a családvédelem, amely a munkavállalók védelméből, az esélyegyenlőség biztosításából, a településszerkezet megóvásából, a helyi munkaalkalmak megteremtéséből stb. épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások visszatérítése, amelyekkel évtizedeken keresztül sújtották a nemzeti kisebbségek által lakott területeket.
A Szövetség szociálpolitikája az elesettek, magányosak, rászorulók, árvák, a hátrányos helyzetűek védelmét is felvállalja, különböző támogatásokat helyez kilátásba részükre. Az UMDSZ országos szociális szakbizottsága az eddigi munkatapasztalataira, felméréseire támaszkodva megállapítja, hogy a kárpátaljai lakosság, valamint a magyarság egyik igen problematikus, nagy odafigyelést és tapintatot igénylő kérdése – az elesettekről való gondoskodás. Több bel- és külföldi alapítvány tesz erőfeszítéseket a rászorultak segélyezése terén. Teszik ezt a jó szándék által vezérelve, de saját szubjektív megítélésük alapján. Nagy hiány, hogy nincs Kárpátalján olyan felekezetektől, segélyszervezetektől független adatbázis, amely magába foglalhatná a rászorultak teljes listáját.
Az UMDSZ legfőbb célja e téren olyan életfeltételek megteremtése, amely biztosítaná a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségeit, az elszegényedés kiküszöbölését, különös tekintettel a kisjövedelműekre. Szociálpolitikai prioritásunk a nyugdíjasok, az ifjúság, a családok, a különlegesen hátrányos helyzetben lévő vagy jutott egyének, csoportok helyzetének feltérképezése és segítése.

XIII. CSALÁDPOLITIKA
Az UMDSZ szakbizottságain és valamennyi testületén keresztül is olyan család- és népességpolitikát támogat, amely biztosítani képes magyar közösségünk megmaradását és számbeli növekedését szülőföldjén. Olyan programok kidolgozását és terjesztését szorgalmazzuk, amelyek a gyermekvállalás jelentőségére, a gyermeknevelés fontosságára helyezi a hangsúlyt.
Az UMDSZ elsődlegesnek tartja családvédő értékeivel, egy családbarát környezet kialakításával, házasságra épülő családok erősítésével kapcsolatos stratégia kidolgozását. Családpolitikánk célja a fiatalok segítése a párválasztásban, a családalapításban, az otthonteremtésben, a család stabilitásának megőrzésében, a gyermekek megfelelő anyagi, szellemi, érzelmi, erkölcsi színvonalon való nevelésében, a családok egészségügyi, kulturális és szabadidős igényeinek megvalósításában.
Ennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a gyermeket vállaló családok támogatásának. Szükséges továbbfejleszteni a kedvezményes adórendszert, a gyermektáppénz-rendszert, a lakásépítésre, illetve -vásárlásra vonatkozó külön (kedvezményes) hitelrendszer kidolgozását, a gyermeknevelési szabadság kiterjesztését a nagyszülőkre is.
Hangsúlyozzuk a csecsemővédelem egészségügyi és szociális feltételeinek biztosítását szorgalmazó program kidolgozásának fontosságát. Támogatjuk azon felvilágosító programokat – amelyek tanárok, oktatók, nevelők bevonásával – széles körben tudatosítják a gyermekvállalás felelősségét, a gyermeknevelés fontosságát, illetve a nem kívánt terhesség elkerülését.

XIV. EGÉSZSÉGÜGY
Az UMDSZ szükségesnek tartja az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, szorgalmazza a karitatív tevékenységet folytató szervezetek megalakulását, támogatja működésüket. Eljár ezen szervezetek részleges állami támogatásának biztosítása érdekében.
Az UMDSZ fontosnak tartja egészségügyi szakbizottságán keresztül az ukrajnai népegészségügyi programok felkarolását, ennek keretében együttműködés kiépítését a tbc leküzdésében Kárpátalja magyarlakta településein és a fertőző betegségek elleni harcban – a védőoltások ellátása javításának terén, szűrővizsgálatok szervezése a magas vérnyomás és emlőrákos megbetegedések kiszűrése, gyógyítása céljából
Be kíván kapcsolódni az egészségügyi szakemberek továbbképzésének megszervezésébe, elő kívánja segíteni ennek államok közötti egyeztetését kormányszinten. Elő kívánja segíteni a betegellátás lehetőségeinek javítását a magyarországi klinikákon
Az UMDSZ országos szinten szorgalmazza az egészségügyi ref orm befejezését. Ennek érdekében Szövetségünk támogatja:

az egészségügyi rendszer decentralizációját és privatizációját, a tulajdonviszonyok rendezését, az önkormányzatok tényleges birtokba helyezését, megteremtve a megfelelő pénzügyi keretet az egészségügyi intézmények üzemeltetéséhez;
egyházi és karitatív kórházak létesítését;
a jogharmonizáció folytatását, átlátható jogi keret megteremtését, egy modem, a jelenkörülményeket tükröző közegészségügyi törvény kidolgozását;
az országos egészségügyi programok átgondolását a társadalomban jelentkező egészségügyi követelményeknek megfelelően;
a háziorvosi intézmények megerősítését;
egy hatékony egészségügyi információs rendszer működtetését az európai standardok alapján;
az egészségügyi dolgozókat ösztönző fizetési rendszer kidolgozását, amely megakadályozza a szakemberek kivándorlását;
az egészséges életmódot, egészséggel kapcsolatos információkat terjesztő országos programok kidolgozását;
az egészségügyi biztosítási rendszer hatékonyságának növelését;
egy olyan ingyenes vagy részlegesen térített gyógyszerellátás biztosítását, amely ténylegesen segíti a szociális gondokkal küzdő, hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő személyeket.

XV. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK
Az UMDSZ az ukrajnai magyarság érdekvédelmét és képviseletét a különböző területi, politikai, társadalmi, szakmai szervezetekkel és azokat támogatva látja el. Az UMDSZ támogatja tagszervezeteinek együttműködését a megfelelő ukrán és külföldi szervezetekkel.
Az UMDSZ szükségesnek tartja leszögezni, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség szoros kapcsolatot kíván kialakítani az egyetemes magyar szervezetekkel, így a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő szervezetekkel, valamint a Magyarországon és más országokban működő magyar társadalmi és politikai szervezetekkel. Törekszik kiépíteni nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát nemzetközi fórumokon és nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken.
Mivel az UMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólagos belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket, az európai pártokat az ukrajnai magyarság helyzetéről.