A háború a kárpátaljai magyarságot is sújtja

Zubánics László egyetemi tanár, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a háború miatt 25–30 ezer magyar menekülhetett el Kárpátaljáról Magyarországra (Michal Smrčok felvételei)

BEREGSZÁSZ/MUNKÁCS | Az Ukrajna elleni orosz támadás romboló hatása a kárpátaljai magyarokat is sújtja. Az orosz bombák ott ugyan nem az épületeket, hanem közvetve a magyar közösséget pusztítják. Helyszíni riportunkat olvashatják.

Ahogy arról beszámoltunk, a kárpátaljai magyarság példásan helytállt a hadi cselekmények elől menekülő emberek ellátása során. Ezzel együtt is igaz, hogy az ottani magyarokat is megviseli a háború, sokan ugyanis külföldre mentek. Kárpátalján felkerestük a helyi közösség néhány vezetőjét, hogy tőlük tudjuk meg, milyen helyzetben vannak az ottani magyarok. Van, aki úgy látja, a közösség válságban van.

Kárpátalján két magyar politikai csoportosulás, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) működik. A különböző szintű önkormányzatokban a magyar polgármesterek kétharmada KMKSZ-es, egyharmada az UMDSZ kötelékébe tartozik. Az ukrajnai választási törvény miatt azonban egyik pártnak sincsen mandátuma az országos törvényhozásban. Zubánics László egyetemi tanárral, az UMDSZ elnökével a beregszászi Európa-Magyar Házban ültünk le beszélgetni. A párt vezetője elmondta, a 2017-es Summa-felmérés szerint Kárpátalján 135 ezer magyar élt. Zubánics szerint ez a szám 2022 elejére nagyjából 100 ezerre csökkenhetett. „Ebből a 100 ezerből, úgy 25–30 ezer személy a háború elől Magyarországra ment és ott valamilyen hivatalos státuszt szerzett” – magyarázta azzal, hogy mindezt a magyar kormány adataira alapozzák. Ezek szerint a háború első napjaiban 22 ezer magyar állampolgárságú személy lépett be Ukrajnából Magyarországra. Kiemelte, a fiatalok elvándorlása demográfiailag veszélyezteti a kárpátaljai magyar közösséget.

Változik a kép
Zubánics arról is beszélt, elsősorban a fiatal, munkaképes korban lévő magyarok hagyták el Kárpátalját, az ottmaradt idősek ellátása így szociális problémákat hoz magával. „A családok a gyerekkel együtt mennek el, ez a magyar iskolák fenntartása szempontjából is problémát jelent” – tette hozzá. Ezentúl a magyar települések lakossága, nemzetiségi összetétele is megváltozik. „Minden magyar községben legalább 10, de akár 50 eladó lakóingatlan volt. Ezek most a háború miatt gazdára is fognak találni. Hiszen a menekültek egy része úgy érkezett, hogy már nem megy vissza” – magyarázta a pártelnök. Ezáltal a nemzetiségi összetétel is megváltozik, a színmagyar falvakban jelentős ukrán lakosság fog megjelenni.

A háború elől menekülő embereknek a Kárpátaljára érkezése Zubánics szerint az ottani magyarok értékrendjét is átalakítja. A kelet-ukrajnai konfliktus eddig ugyanis nagyon távol volt tőlük, most azonban közvetlenül érzik a háború következményeit. Kiemelte, a humanitárius munkában nagy szerepet vállalnak a magyar hívekkel rendelkező történelmi egyházak. „Ez a háború sajnos a mi háborúnk is, hiszen ebben az országban zajlik, ahol mi élünk” – mondta, és hozzátette, Ukrajna függetlensége és területi egysége mellett a kárpátaljai magyaroknak is ki kell állniuk. Úgy látja, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ottani magyarok Ukrajnán belül tudjanak jövőt építeni. Ugyanakkor Zubánics sem titkolta, hogy a kijevi kormányzatnak korábban voltak olyan intézkedései, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségeket, de rámutatott, a nemzetiségek jogainak érvényesítésében pont az ország nyugatra fordulása jelenthet megoldást. „Most, amikor Ukrajna letette a nagyesküt, hogy az Európai Unióhoz akar csatlakozni, akkor nekünk rá kell mutatunk, hogy ehhez a Kisebbségi Keretegyezményt vagy a Nyelvi Chartát is be kell tartania” – tette hozzá azzal, hogy ennek ellenére ezeket a témákat a háború idejére félre kell tenni, és inkább az aktuális válsághelyzet megoldására kell koncentrálni.

A magyarok (jó)híre
Az UMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak a háború kapcsán elfoglalt álláspontját Kijev többször is bírálta. Zubánics úgy látja, Budapest túlságosan hangosan kommunikálja az álláspontját, így például azt, hogy elutasítja az Ukrajnának való katonai segítségnyújtást. „Óvatosabban kellene kommunikálniuk” – mondta Zubánics a magyar kabinet tagjainak nyilvános megszólalásairól, hiszen Ukrajnában a kárpátaljai magyarokat nagyrészt azonosítják Magyarországgal. Ugyanakkor szerinte az ukrán külügyminiszter is tisztában van azzal, hogy Magyarországon választási kampány van, Zubánics szerint Kijev kivárja, milyen lesz a helyzet az április harmadikán esedékes magyar választás után. Úgy látja, egyelőre nem lehet megmondani, ennek a helyzetnek hosszabb távon milyen következményei lesznek a kárpátaljai magyar közösség és a politikum megítélésére. Idézett azonban egy felmérést, amely szerint az ukránok jelenleg az oroszok után a magyarokat azonosítják leginkább az ellenségképükkel. Kiemelte, a helyi magyarok szervezetei ezért is pozitív jeleket igyekeznek küldeni az ukrán állam irányába, kiveszik a részüket például a menekültek ellátásából, de a NATO-légzár érdekében is felemelték a hangjukat. Ezzel próbálnak javítani a magyarok megítélésén. Az UMDSZ elnöke rámutatott, sok magyar a hadseregbe, illetve az ún. Teroboronába, azaz a területvédelmi egységekbe is jelentkezett.

Zubánics elmondta, ezzel együtt is hallani olyan véleményeket, hogy a magyarokat árulóknak tartják, de hangsúlyozta, a kárpátaljai médiumok ebben a kérdésben igyekeznek korrekten tájékoztatni. A pártelnök azonban beszámolt arról is, hogy az ottjártunk előtti napon több kárpátaljai magyar kapott fenyegető üzeneteket. „Olyanokat írtak, hogy »késhegyre a magyarokkal«” – idézte a fenyegetéseket Zubánics. A beszélgetésünk után ért el minket a hír, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elfogta a tetteseket, az ukrán hatóságok azt állítják, az Odesszában tevékenykedő elkövetőket Oroszországból pénzelték. Zubánics szerint az ilyen kísérletekkel akarják destabilizálni Kárpátalját.

Válságban a magyarság
Popovics Pál középiskolai tanárral, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökével a szövetség munkácsi központjában találkoztunk. Elmondta, a 2014-es forradalom, majd a kelet-ukrajnai konfliktus, illetve a mostani háború olyan események, amelyek felgyorsították a kárpátaljai magyarok kivándorlását. Ő is úgy becsülte, a mostani válság miatt 25–30 ezer magyar hagyta el a régiót, ami az ottani közösségnek hozzávetőlegesen a negyede. Popovics szerint egyelőre nem lehet megmondani, kik azok, akik már nem is terveznek visszatérni. Az azonban igaz, hogy minél tovább tart a mostani válság, annál kisebb arányban jönnek majd vissza a magyarok Kárpátaljára. Ugyanis minél tovább vannak külföldön, annál valószínűbb, hogy ott rendezik be az életüket, vagyis ott keresnek munkát, íratják be a gyermeküket iskolába stb.

(Popovics Pál középiskolai tanár, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke szerint jó érzés mise után összeölelkezni azokkal, akik otthon maradtak. Michal Smrčok felvételei)

„Szerintem válságát éli most a kárpátaljai magyar közösség” – emelte ki Popovics. Úgy látja, hogy az elmúlt 30 évben kiépített magyar intézményrendszert, érdekvédelmi hálózatot, civil és egyházi szervezetek rendszerét a háború után újra kell majd tervezni. „Hiszen nem tudom, hogy lesz-e akkora egy adott helyen a magyar közösségünk, hogy az óvodákat, iskolákat, kollégiumokat, szociális intézményeket meg tudjuk tölteni” – magyarázta. Arról is beszélt, hogy a háború árnyékában nem tudnak működni az intézmények. „Az iskolában, ahol tanítok, több tanár külföldre ment, nem tudjuk, hogy visszajönnek-e. Nincsenek ott a gyerekek sem, mert családostul elutaztak. Van, aki egészen Németországig ment” – mondta. Popovics ennek ellenére egy pozitív példát is felhozott, a munkácsi katolikus magyar misére ugyanis olyanok is elkezdtek járni, akik addig nem. „Nagyon jó érzés mise után összeölelkezni azokkal, akik itthon maradtunk” – mondta.

Molnár János püspöki helynökkel, Beregszász katolikus plébánosával éppen akkor találkoztunk, amikor az önkénteseik a városba érkezett menekülteknek főztek. A Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházba ugyanis ötven menekültet fogadtak be. „Szállást és étkezést biztosítunk a számukra” – tette hozzá azzal, hogy ezt teljes mértékben adományokból tudják megvalósítani. Kiemelte, tartós élelmiszerre folyamatosan szükségük van. Arról is beszélt, a saját bőrükön érzékelik a magyarok megítélését. Találkozott olyan esettel, amikor az Ukrajna keletebbre lévő részéből menekülő emberek meglepődve tapasztalták, hogy a kárpátaljai magyarok nem ellenségesek velük szemben. „Korábban ugyanis azt mondták nekik, a magyarok nem szeretik őket” – mondta Molnár és hozzátette, ezért néha meglepődnek a magyarok segítőkészségén. A plébános is megerősítette, a kárpátaljai magyarok kivándorlásának a háború újabb lökést adott. „A beregszászi közösségnek a 30 százaléka elment” – mondta azzal, hogy elsősorban a fiatalok hagyták el az országot.

 

Molnár János püspöki helynök, Beregszász katolikus plébánosa (Michal Smrčok felvételei)