A kárpátaljai magyarság a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának 318. évfordulójára emlékezett július 18-án. A hagyományos Turul-ünnepség idén is az egykori győztes ütközet emlékére, Tiszaújlak határában emelt turulmadaras emlékműnél zajlott. Tavaly, a pandémia miatt az ünnepség elmaradt, így két év után most először gyűlhetett össze egy nagyszabású rendezvényen a kárpátaljai magyar közösség.

Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja az ünnepségen mondott beszédében kihangsúlyozta: „Eltagadhatatlan siker az, hogy a magyarság ma is otthon van Kárpátalján. Büszkén ünnepli a magyar történelem jeles napjait, hatékonyan működő politikai és szakmai érdekképviseleti szervezettel rendelkezik, minden szinten magyar tannyelvű iskolahálózatot működtet, saját felsőoktatási intézménnyel rendelkezik, Beregszász kulturális életét magyar nyelvű színház gazdagítja, színvonalasan működik a kárpátaljai magyar sajtó. A minden szintű magyar tannyelvű oktatási intézményrendszer Kárpátalján, Ukrajnában olyan vívmánya a nemzetközileg elismert nemzeti kisebbségi jogoknak, amelyről a kárpátaljai magyar nemzeti közösség semmilyen körülmények között nem fog lemondani, olyan érték, amelynek megőrzését és továbbfejlesztését Magyarország következetesen támogatja.”

A főkonzul kiemelte, hogy a kárpátaljai magyaroknak érezniük kell, hogy a magyar nemzet egységes. Tudni kell azt is, hogy nincsenek kilátástalan helyzetek. Rákóczi 1703-ban megkezdett nemes, ország- és nemzetegyesítő küzdelme a mai küzdők számára ezt az üzenetet közvetíti. Az emlékmű ma, 2021-ben azt üzeni, ne engedjük feledésbe merülni történelmünket, nyelvünket, szimbólumainkat, kultúránkat. Ne adjuk fel önazonosságunkat, bízzunk a magyar nemzeti összefogás erejében. Szilágyi Mátyás kihangsúlyozta, hogy küzdelmeiben a kárpátaljai magyarság mindig számíthat a magyar nemzet, a magyar közösségek támogatására.

A Rákóczi-szabadságharc regionális hatásait Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke elemezte. A megemlékezőket köszöntötte Jevhen Zsupán, a Ruszin Néptanács elnöke, aki a „leghűségesebb nemzet” tagjaként emlékezett a 318 évvel ezelőtti eseményekről.

A jelenlévők ezután meghallgathatták a Rákóczi megtérése című dalt Nagy Anikó előadásában, valamint Vári Fábián László, Útban Törökország felé című versét Szabó Krisztina tolmácsolásában.

Dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, ünnepi beszédében felidézte a 318 évvel ezelőtt történt eseményeket, azt, hogy mi és hogyan segítette győzelemre a kurucokat, a Tisza és a Batár-patak összefolyásánál lezajlott ominózus csatán. Kiemelte, hogy amikor Rákóczi Ferenc portréjára tekintünk, egy nyugodt, kiegyensúlyozott államférfi tekint vissza ránk, mégis kijelenthető róla, hogy egy tépelődő, gyakran imáiba menekülő ember volt. „Mindenképpen egy olyan emberre, egy olyan közösségre emlékezünk ma itt, Tiszaújlak, Tiszabecs és Tiszabökény határában, aki, és amelyek úgy gondolták, hogy egy jobb, egy szabadabb élet fontosabb a mindennapi megélhetésnél. Amikor a szabadság, a hithez, a nyelvhez való kötődés egy olyan kihívás, amelynek mindenképpen meg kell felelni. Éppen ezért a mai főhajtásunk tisztelgés is a 318 évvel ezelőtt elesettekre, azokra az egyszerű emberekre, akik szívüket, lelküket, szabadságukat adták értünk és a magyar jövőért” – zárta szavait az UMDSZ elnöke.

A felszólalás után Horváth Sándor Mert a haza nem eladó című megzenésített versét Angalét Bianka és Iván Anna. énekelte el.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Nagyszőlősi Középszintű Szervezet elnöke beszédében rámutatott, hogy a Rákóczi-szabadságharc méltó bizonyítéka annak, hogy a magyar nép egy istenfélő, szabadságszerető nép.

„Egy nemzet, de különösen egy kisebbségi sorsba kényszerült nemzetrész a szabadságát soha és sehol nem kapta ajándékba. Azért mindenhol és mindenkor meg kellett küzdeni. Egy nemzet, egy nemzetrész megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy minden korban, minden helyzetben képes legyen megküzdeni a jogaiért. Sajnos nekünk is meg kell küzdenünk. Sajnos nekünk is szabadságharcosoknak kell lennünk… Ezért mi is vállaljuk és kimondjuk, hogy küzdeni fogunk az anyanyelven való oktatás lehetőségéért, az oktatás minden szintjén. Küzdeni fogunk az anyanyelv használati jogáért, a társadalmi élet minden területén… Amiről önként lemondunk, azt soha vissza nem kapjuk. Amiért megküzdünk és elveszik tőlünk, van esélye, hogy valamikor visszaszerezzük. Kitartunk továbbra is amellett, hogy a kárpátaljai magyarokat ismerjék el Ukrajnában őshonos népnek. Megillet minket ez a jog”— emelte ki az alelnök.

Ezután a történelmi egyházak képviselői kértek áldást a rendezvényre. A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével zárult, majd mindenki elhelyezhette koszorúit és virágait az emlékmű talapzatán.

Nagy Nikolett

Kárpátalja.ma

Fotó: Fülöp László