A polgári biztonságról tárgyaltak az Európai Bizottság képviselői a magyarságszervezetek vezetőivel

Kárpátaljára látogattak július 22-én az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) tagjai. A nyolctagú küldöttség három tagja – Marek Dzierzega, Hannelore Valier, Soran Hansen – délelőtt Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában találkozott a kárpátaljai magyarságszervezetek vezetőivel: Barta Józseffel, a KMKSZ alelnökével, megyei képviselővel és dr. Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetsége (UMDSZ) elnökével.

Az Európai Bizottság missziója és célja a helyi közösségek, kisebbségek társadalmi, érdekpolitikai szervezeteinek és a jogvédő szerveknek az együttműködése a polgári biztonság érdekében. A vendégek arról érdeklődtek, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség mennyire érzi magát biztonságban, és mely tényezők fenyegetik a biztonságukat – tájékoztatott a Kárpátalja című hetilap.

– Milyen témák érdekelték az EU-s küldötteket? – kérdeztük dr. Zubánics Lászlót, az UMDSZ elnökét.

– Mondandónkat Barta Józseffel gyakorlatilag kettéosztottuk. Ő elsősorban a politikai, illetve önkormányzati témákat érintette beszámolójában, jómagam pedig azokra a kritikus tényezőkre igyekeztem koncentrálni, amelyek mindennapi életünket, szabad mozgásunkat korlátozzák. Gondolok itt többek között a közlekedésbiztonságra. Míg korábban Kárpátalján a kátyús utakkal nehéz volt túllépni a megengedett sebességet, mára ez jelentősen megváltozott. Napjainkban naponta történnek halálos balesetek. Sajnos a közlekedésben és akár a munkaerő szabad áramlásában vannak jelentős gátló tényezők. Egyrészt a távolság az ország központi területeitől (Kijev gépkocsival 8, vonattal 14–16 óra alatt érhető el), a Kárpátok hágóinak téli járhatatlansága miatt a közlekedés főleg nyugat felé orientálódik. Itt viszont a határátkelők viszonylag csekély áteresztő-képessége, az elavult infrastruktúra miatt nyáridőben előfordul, hogy 3–6 (sőt több) órás várakozásra is számítani kell.

Kárpátalja az elmúlt években előbb migrációs célállomás, később pedig útvonal lett. A keleti fegyveres konfliktus következtében számos menekült itt telepedett le (részben megváltoztatva a nemzetiségi arányokat is), illetve napjainkban egyre több közel-keleti menekült itt próbál meg átjutni az EU-ba. A határhelyzet, a migráció természetes hozzájárul a bűnözés szintjének emelkedéséhez is. A helyi társadalomban is jelentős problémák vannak, közülük az alkoholizmust és a kábítószer-fogyasztást emeltem ki. Sajnos a különféle szintetikus drogok szabad forgalomban vannak, megfelelő Telegram-csatornákon keresztül bárki, bárhol és bármikor hozzájuk férhet. Nem véletlenül látni a városi házak falain annyi befestett feliratot – ezek a nevezett csatornák elérhetőségi címei. Ezektől elsősorban a gyerekeket, mint leginkább veszélyeztetett társadalmi réteget kell megvédeni.

Mindenképpen fontos a személyi szabadság, mint alapjog, amelyet a szervezeteink a különféle választott testületeken keresztül próbálnak meg biztosítani. Továbbra is jelentős gondot jelent a korrupció is, ugyanakkor a hivatalos ügyintézés digitális átállása legalább ebben megpróbálja kiszűrni ezt a jelentős problémát.

Az EU képviselőit érdekelte többek között a rendvédelmi szervekkel való együttműködés: mennyire vonzó életpálya például a políciában való elhelyezkedés? Mint elmondtam, a kárpátaljai magyarság képviselői hosszú évtizedeken keresztül ódzkodtak attól, hogy valamelyik egyenruhás testület tagjai legyenek. Ennek történelmi gyökerei vannak, ugyanakkor a hatalom igyekezett valamilyen módon a nemzetiségi „kvótát” biztosítani, így például a 90-es években a Beregszászi járási rendőrség parancsnoka többnyire magyar nemzetiségű volt. A különböző testületekben (polícia, fiskális szervek stb) természetesen vannak magyar nemzetiségű személyek. Mint az EU-képviselők kifejtették, egy nappal korábban a Nemzeti Polícia helyi vezetőivel egyeztettek, s ennek alapján valószínűsíthető, hogy ebben a testületben is helye volna magyar nemzetiségűeknek. Megállapodtunk, hogy ehhez a kérdésben következő látogatásuk során még visszatérünk.

„Amint legyőzzük az oroszokat, visszamegyek tanítani!”

Egyik kezében tankönyv, a másikban gépkarabély: a lövészárokból tart előadásokat Fegyir Sándor, az Ungvári Egyetem turisztikai és helytörténeti szakértője. A magyar származású tanár szerint most ugyanazok a „vademberek” veszélyeztetik Ukrajna és a civilizált világ létét, akik 1956-ban leverték a magyar forradalmat. A forradalmat, melyben felmenői is harcoltak az orosz megszállók ellen. Interjúalanyunk ugyanakkor számos kérdésünkre családja és katonatársai védelmében nem válaszolhatott.

Novák Katalin: Magyarország és a magyar emberek csak a békére vágynak

Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk – mondta Novák Katalin a Facebook-oldalán hétfőtől, május 30-tol elérhető videóban, a köztársasági elnök üzenete az ukrán tv-csatorna adománygyűjtő műsorában hangzott el…