Jó jel az ukrán–magyar kapcsolatok vonatkozásában Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdai kijevi látogatása, ami azt jelzi, nem jutott végleg zsákutcába a felek közötti párbeszéd – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Ruszlan Bortnik kijevi politikai elemző.

A szakértő ugyanakkor nem vár jelentős áttörést a magyar fél számára fontos oktatási és nyelvi kérdésekben. Mint fogalmazott, „ezek megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség, ám Volodimir Zelenszkij elnök tart a jobboldali pártok és radikális szervezetek haragjától, akik viszont nem támogatnak semmilyen engedményt ezen a téren.”

Bortnik szerint ez a találkozó inkább az ukrán félnek fontosabb, hogy az informális térben demonstrálni tudja a kétoldalú viszony megoldására való készségét, azt, hogy a kijevi diplomácia mindent megtesz az euroatlanti integrációt akadályozó budapesti blokk feloldása érdekében. „Ugyan kardinális változások nem várhatók a két ország között fennálló vitás kérdések megítélésében, ám az erre való törekvés is pozitívum, mert csakis tárgyalásos úton, a párbeszéd felerősítésével lehetnek képesek előkészíteni egy olyan memorandumot, paktumot Ukrajna és Magyarország között, amit később a két ország vezetője szentesíthet” – nyilatkozta az ismert ukrán politológus.

Lapunk egy másik kijevi elemzőt is megkeresett Dmitro Kuleba és Szijjártó Péter idei első találkozója kapcsán. Olena Djacsenko kollégájához mérten élesebben fogalmazott, amikor azt mondta: „A kárpátaljai magyar közösséget joggal foglalkoztató nyelvhasználati problémák egyáltalán nem léteznének, amennyiben Ukrajna oktatási és nyelvhasználati jogszabályai összhangban lennének az ország alkotmányával, mert jelenleg ez nincs így. A politológus erkölcstelennek nevezte azt az eljárást, amikor Kijev egy, az ország területén élő nemzeti közösség jogfosztásával teremt magának politikai aduászokat a szomszédjával való tárgyalások során.”

Djacsenko mesterségesen kreált problémának tartja a nyelvkérdést. Szerinte ennek túlpolitizálása helyett az lenne a kijevi vezetés dolga, hogy szomszédjaival, esetünkben Magyarországgal, határokon átnyúló, kölcsönösen előnyös gazdasági, kulturális, turisztikai, közlekedési infrastrukturális kapcsolatokat fejlessze. Szerinte megfelelő szándék esetén akár egy kormányközi megállapodás keretében garantálhatnák a kárpátaljai magyarságnak a szabad anyanyelvhasználatát, emellett kidolgozva annak a pedagógiai módszertanát is, hogy a magyar iskolákban tanulók is elsajátítsák az ország az államnyelvét. Fontosnak nevezte, hogy a határ menti régiókban szoros és eredményes együttműködést tudjanak kialakítania a felek, mert egy ottani példa értékű kooperáció jótékony hatással lehetne a magasabb szintű, államközi kapcsolatokra is.

A politikai szakértő emlékeztetett, az ukrán diplomácia legfőbb feladata a külföldön élő ukránok jogainak a biztosítása. Szerinte vissza kellene térni a 2014 előtti időszakhoz, amikor minden téren gyümölcsöző volt Ukrajna és Magyarország viszonya. Azt viszont megengedhetetlennek nevezte, hogy a budapesti diplomáciával való kapcsolatok alakulását az Egyesült Államok pozíciójával mossák össze, a konfliktusok megoldását nem befolyásolhatja az USA-ban tavaly év végén lezajlott elnökválasztás kimenetele. „Félő, hogy a Washingtonból vagy éppen Brüsszelből Budapestre zúduló kritikák mögé Kijev is beállhat, ami ellehetetleníti a kapcsolatok normalizálását. Attól is tartok, hogy Washington túl nagy ukrajnai befolyása miatt az egyébként is fagyos ukrán–orosz viszony is tovább fog éleződni” – fogalmazott Djacsenko.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter január 27-én, szerdán ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytat megbeszélést az ukrán fővárosban. A vizit részleteiről a magyar diplomácia vezetője kiemelte: “Magyarország azt szeretné, ha az elmúlt időszakban lejtőre került kapcsolatrendszer romlását meg tudná állítani, és a kárpátaljai magyarság érdekében javulást tudnánk elérni”. Kijelentette: nem normális az az állapot, hogy egy kárpátaljai magyar európai parlamenti képviselő nem mer hazamenni karácsonyozni, mert felkerült a Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet listájára, vagy az, hogy a kárpátaljai magyarokat képviselő párt irodáját és vezetőjének otthonát feldúlják házkutatás címén. “Jó lenne, ha ebben a kérdésben megnyugtató előrelépést tudnánk elérni Ukrajnával” – hangsúlyozta a miniszter.

Mint ismeretes, 2020 utolsó két hónapjában példátlan támadássorozat indult a kárpátaljai magyar közösség ellen: magyar kormányzati tisztviselőket tiltottak ki Ukrajnából, helyi magyar szervezetek irodáiban rendeztek házkutatásokat, Brenzovics László KMKSZ-elnökre családi otthonában törtek rá a titkosszolgálat kommandósai, az Ung-vidéki Szürte magyar képviselői ellen hazaárulás vádjával indítottak eljárást csak azért, mert elénekelték a magyar himnuszt, magyargyűlölő falfirkák jelentek meg több településen is. Akadtak elemzők, akik mindezt a tavaly október 25-én lezajlott, a vártnál sokkal jobb magyar választási eredményekkel hozták összefüggésbe.